gonzoworld

  És amikor már lángolt a hajam, keszkenőket mozgattam szerteszét, na akkor esett le, hogy ez most nem úgy és nem is akkor, úgyhogy felálltam a fotelből, felvettem a zoknimat meg a cipőmet és kategorikusan elutasítottam mindennemű marasztalást, mondtam, hogy én el, te meg itt…

   Az ébredés olyan, mintha élő keszegekkel vertek volna agyon, mindenütt izzadok, a hajam csatakokban ragadt az arcomra, sípol a tüdőm, a szívverésem pedig olyan gyors és erős, mintha éppen infarktusom lenne.       Lehet, hogy az van.      A takaróm a szoba sarkában…