gonzoworld

Érdekes időket élünk. Ebben az országban az ősz kezdetével minden évben felgyorsulnak az események, ismét elkezdődnek a régi körök, kicsit talán új köntösben, mint az azt megelőző évben, de vitathatatlanul beindul a rozsdás gőzgép, hogy minden egyébként teljesen letargiával átitatott magyar történelmi fordulópontot a jelenben is affirmáljanak. A pokol időtlenségét.

Helan, a rejtett hely.

Mindenkiben máshogy csapódik le az őrület, az ember önmagától való félelmének megnyilvánulásai. Sok embert láttam, egyébként teljesen normálisnak tűnő életkörülmények közepette összetörni. Még több esetről hallottam. De szerencsére ebben az országban bő kézzel mérik az alkoholt, ami legalább egy adott lelkiállapotba képes az embert belekonzerválni, feltéve ha van elég. 

Soha nincs elég.

Olyannak tűnik, mintha a nagy kerék küllői beletöredeznének a saját fogásukba és a kerék agya is csak nyikorogva fordulna saját tengelye körül. Olyan, mintha egyetlen virág szirmának a lehullása is földrengéseket szítana a magatehetetlen emberek szemében, akik várják a végtelen sok krisztus valamelyikét, pont azt amelyiknek éppen jobb dolga akadt, mint az eljövetel. Biztos dúskeblű keleti nimfák ágyaiban élvezi a szoba ablakán átszűrődő első napsugarakat, miközben mézédes bort kortyoltatnak vele.

Mozgás a stabilitásban.

Nem könnyű átfordítani a dolgok folyását és engedelmességre késztetni az idő folyásának betonszilárdságú alapjait, ami se ma se holnap nem lesz ugyanolyan többé, miközben semmit nem változott. Kitaszítjuk azt ami haszontalan, olajjal kenjük fel azt, ami üdvös.

Stabilitás a mozgásban.

Ave. A jó hír az, hogy minden alámerülés közelebb visz a helyes konklúzióhoz. A rossz hír az, hogy talán már most is késő meghozni az ítéletet. Talán egyetlen szóba kéne belesűríteni azt, amit nem lehet elmagyarázni, ez a szó pedig maga lenne a mennydörgés hangja.

Amire nincs érv.

Igen, és aki ezt a szót kimondja rondább, mint a legszörnyűbb borzadáj. Ajkai bortól és szerelemtől lángolnak. Szemei el vannak takarva, nehogy akaratlanul kárt tegyenek valakiben. Nem fél attól hogy a Király kegye egyszer elvetetik tőle, hiszen az a bizonyos egzotikus fűszerű bor, amelyet kupájából iszik az Urának vére, melynek minden cseppje méreg. Tudja, hogy bármikor lesújthat nyakára a pallos, de ő így is iszik. Bátran lépdel a mocsárban, arca sebhelyes, testét ezer korbácsütés érte. Sivatag vagy hófödte fennsík, neki mindegy. Nincs vesztenivalója. Élete lett a halála és Halála az élete.

a Sebhely.

Mély és rendkívüli. Egy kereszt, amely egy pontatlanul meghúzott körbe van ágyazva, csak egy van belőle, soha nem volt másik és soha nem lesz másik. Csak egy seb létezik, az amelyiknek négy kapuja van és minden seb ennek a sebnek a hasonmása. Gyógyulása az összes seb gyógyulása és a teljes nyugalom beteljesítése minden irányban.

 Tacere / Ire

Már nagyon kevesen maradtak, akiket csönddel is le lehet nyűgözni, pedig a csönd lesz bizonyosan az egyetlen szó legvégül, s abban a mennydörgés végtelen morajlása. Nincs ember aki helyrehozná a kezdet hamis hibáját. Nincs hiba. A kezdet maga vég, és a vég ott van az elején, középen és bizonyosan önmaga a végén. Ezért a szó legyen most a mutatóujj, amely az ajkakhoz szoríttatik, igen, a mutatóujj, amely az ajkakhoz szoríttatik.